Falutörténet
A község nevének kialakulásában két magyarázat látszik elfogadhatónak:
- Az első magyarázat szerint Nick, mint egytagú helynév a Nikolaus személynévből származik.
- A másik magyarázat a néphagyományból ered. A honfoglalás korában a Rába mentén avarok is éltek szép számban. Ezt a helységnév változásai is tükrözik: NYIEC - NYICZK - NICZK - NICK. Jelentése a hagyomány szerint: vizes, sáros. A falu keletkezése a XI - XII. századra tehető.
A község két részre osztható.
A régi terület - középen a templommal - Egyházasnick, míg a falu északi területe - Laki utca, Decki tag - Laknick.
A templom a falu legmagasabb pontján, István király idejében épült, nem 10, hanem 9 falu építette. A jelenlegi Szent Anna templom műemlék, késő barokk stílusú, 1761-ben épült.
A község történetében meghatározó szerepet töltött be a Rába folyó és a környező erdőségek.
Ezek védelmet nyújtottak, de a gazdálkodás alapját is szolgálták.
A terület lakossága a honfoglalás után avarokból, Vérbulcsú magyarjaiból és a határőrizetre betelepített besenyőkből tevődött össze.
A Rába folyón itt volt átkelőhely, 1063-ban a német támadáskor a magyar csapatok egyik megfigyelőhelye volt ez a szakasz.
A falu első hiteles említése 1221-ből származik. A tatárjárás elkerülte a falut. IV. Béla 1269-ben Ebed fiait iktatta be nicki birtokaiba.
Az Árpád korban Nick birtokosai a Vezekény (Veszkény), az Uraj és a Jaák nemzetség, később a Niczky -család, a Szelestey- és Kőszegi család, 1380-tól a Kanizsay-család.
A Nádasy és Niczky család idején kezdődött el a Rába szabályozása.
A török támadások után jelentős letelepedés kezdődött el a községben, német és vallon zsoldosok telepedtek le (Hantók, Gallenek, Gálosok). A falu ebben a korban élte fénykorát.
1932-34-ben épült meg Európa második duzzasztója a Rábán, a Nicki Műgát. Felújítása 2000-re készült el. A Rába árterületén - a Műgát mellett - egész kis üdülőfalu épült, közel 150 hétvégi házzal.